Mány község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Bicskei kistérség
Lakosság: 2321 fő
Terület: 44.72 km2
Népsűrűség: 51,9 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 22
Fekvése
Fejér megye keleti részén, a Zsámbéki-medence -ben fekvő település. Zsámbék 3 km, Bicske 2,5 km, Csabdi 5 km, Herceghalom 8 km, Biatorbágy 10 km távolságra található
Története
Mány és környéke már az ókorban is lakott hely volt, területén a múlt század közepén római-kor-i, kelta-eraviszkusz temetőt tártak fel.
Nevét az oklevelek már 1082-ben említik, ekkor Mán alakban van írva. A település nevét az idők folyamán Nagy-, Kis-Mány, Puszta-Mány -ként is írták.
1321-ből való a településről az első hiteles okleveles adat, ekkor a Bászélyiakkal rokon Mányi család tagjai voltak birtokosai.
1321-ben a Mányiakkal, s itteni falunagyukkal Cherne comes pereskedik.
1338-1339-ben a falut elhatárolják a szomszédos Őrs-től.
1339-1341-beb a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.
Mány a török időkben elpusztult, a szomszédos Őrs-sel együtt.
1611-ben a Battyán család birtoka.
1680-ban a Battyán családbeliek mányi birtokukat elzálogosították.
1703-tól a falut Fehér vármegyéhez csatolják.
1700-as évek közepén német telepesek népesítik újra a települést.
ÖrsA török időkben elpusztult Őrs falu, a mai Mány határába olvadt.
Örs nevét az oklevelek 1249-ben említik először, Vrs alakban.
1249-ben királyi birtok volt, ahol 17 királyi nép lakott, akik közül 6 "boradó" volt, fejenként évi 50 korsó bor szolgáltatással. A fenti adatokból kitűnik, hogy a településen és környékén már az 1200-as évek elején kiterjedt szőlőművelés, bortermelés folyhatott. Örsön élt a királyi bortermelőkön kívül a fennmaradt oklevelek alapján 7 udvarnok, és négy fő, aki a királyi udvar gazdaságának tartozott abrakot adni. A településen a felsorolt királyi népek földje, a köves, erdő és szántó összesen 20 ekényit tett ki.
1250-ben IV. Béla király a fent említett őrsi királyi földet tartozékaival együtt István esztergomi érseknek adta cserébe, s határát is leiratta.
1338-ban az érseki falu határjárása megújításának ellentmondanak a Mányiak és Básztélyiak is.
Örs ma puszta, Mány határának északi részén; Alsóőrspuszta, Felsőörspuszta, mely az oklevelekben leírt határjárás adatai szerint a középkori helység ezektől kissé északnyugatra kereshető.
Források
Dl. 341, Károly:Fejér vm., Győrffy Gy.: Esztergomvármegye.
Nevezetességei
- Római katolikus templom: Batthyány Fülöp építtette fel copf stílusban. 1787-ben szentelték fel.
- Református templom: 1816-ban, klasszicizáló késő barokk stílusban épült.
- I. világháborús emlékmű
- Leimen-ház – Haus Leimen
- Antall József-szobor
- Kálváriadomb
Következő községek
Maráza | Marcalgergelyi | Marcali | Marcaltő | Márfa | Máriahalom | Máriakálnok | Máriakéménd | Márianosztra | Máriapócs | Markaz | Márkháza | Márkó | Markóc | Markotabödöge | Maróc | Marócsa | Márok | Márokföld | Márokpapi | Maroslele | Martfű | Martonfa | Martonvásár | Martonyi | Mátészalka | Mátételke | Mátraballa | Mátraderecske | Mátramindszent | Mátranovák | Mátraszele | Mátraszentimre | Mátraszőlős | Mátraterenye | Mátraverebély | Matty | Mátyásdomb | Mátyus
További községek
Mezősas | Vasalja | Bakonyszombathely | Besenyőtelek | Siklósbodony | Tákos | Zók | Drávapiski | Akasztó | Pereszteg | Szentistvánbaksa | Harc | Kemendollár | Örménykút | Csécse | Okorvölgy | Kétpó | Bükkszentmárton | Bisse | Bátorliget | Kaposmérő | Zalavég | Almásháza | Jánd | Szamosszeg | Borsodszentgyörgy | Balatonőszöd | Romhány | Tolnanémedi | Kömpöc | Balaton | Pitvaros | Poroszló | Zalabaksa | Monaj | Érsekvadkert | Sajókápolna | Tormafölde | Lothárd | Erdőkertes | Szentendre | Kisvásárhely | Magyaregregy | Maglóca | Nemesgulács | Abaújkér | Ozora | Acsád | Hét | Lövő
